Ülj le és sírj

Ülj le és sírj, könnyezz nyugodtan.
Mi nem zavarunk, hisz csak falak vagyunk.
Nekünk mindegy, hogyan térsz közénk,
Mi hallgatunk. Hisz csak falak vagyunk.

Feleslegesen nem szólunk hozzád, reád.
Nem kérdezzük mi bánt és miért.
Hallgatunk, mert ilyenkor ez való.
A bánatod, a bánatod csak a tiéd.

Ülj le és sírj, szipogj nyugodtan.
Nem fogunk vigasztalni míg szemed földerül.
Nem ölelünk át, nem érzünk együtt.
Csak várunk csendben, élettelenül.

Hisz minek is, mit ér a szó?
Mit ér bármi, ha most ez kell neked?
Magány, tessék, a tiéd.
Most nem kell rejtegetned könnyeidet.

Nehéz minden nap mosolyogni.
Mosolyogni és erősnek maradni
Mikor belül tép és hasogat
Könnyeket rejteni és semmit sem mutatni.

De most, most tiéd a tér
És tiéd az idő, mi nem zavarunk.
Ülj le és sírj, könnyezz nyugodtan.
Mi hallgatunk. Hisz csak falak vagyunk.

/by rickie/