miért nincs itt, miért nem ölel?

Néha úgy érzem, hogy nem érzem úgy. Se így, se úgy. Mert semmit sem érzek. Olyankor üres vagyok, üveges szemmel bámulok kifelé. És várok. Nem tudom, mire. Halvány emlékeim vannak az életről, édes páromra várok, hogy még egy fáradt nap után végre beszélhessek vele. Nagyon nehéz, tegnap este éreztem meg először, hogy tényleg, igazán ideges.
Jaj csak legyen vége, mert nem szeretem ezt a nyomást. Csak legyen vége, mert én ebben megpusztulok. Szünet van, napsütés, madárcsicsergés- jó idő. És mind szabad. És mégsem csinálhatom azt, amit szeretnék. Vele akarok lenni, de ez megoldhatatlan. Jobbára csak annyira futja most, hogy elmegyek egy koncertre amire igazából nincs is sok kedvem, olyan emberekkel, akikhez nincs igazán kedvem. A szerelmem akarom! Miért nincs itt, miért nem ölel?
Néha úgy érzem, hogy nem érzem úgy. Se így, se úgy. Mert semmit sem érzek.