Megfelelési kényszer(-betegség)? Mi a francnak vagyok ambiciózus? Az egésznek semmi értelme! Senki sem értékel! Nem járok a fekete goth-os ruháimban a suliba, mert biztos ez frusztrálja a tanárokat. Pontosabban egyet. Zutit. Mert elsősorban azon múlik a jövőm, neki megfelelek -e. Durva egy olyan ember "kedvében járni" akit szívemből gyűlölök! Mert ő bassza el nekem az egészet! Én erre tettem fel mindent! És a nagy semmiért!
Tündi, te is, olyan kis naiv vagy. És gyűlöllek ezért, mert nem látod azt sem ami a szemed előtt zajlik, csak bemeséled magadnak, hogy Hűha! Jajdejó! Nagy francokat jó ez édes szivem! Ha nem vagy talpnyaló akkor senki sem vagy!
És engem ez bosszant a legjobban. Ha nem tudsz parancsolni, akkor engedelmeskedj. Utálom ezt az érzést, hogy hiába minden törekvésem, egyszerűen csak semmibe vesznek! Elég ebből! Torkig vagyok az egésszel! Torkig vagyok ezzel a rohadt iskolával, bár a felszínen csak eminens diák mutatkozik de belül azt kívánom bár rohasztaná el valami pestit az egész épületet és benne mindent és mindenkit aki él és mozog...
Egy olyan környezetben, ami nem én vagyok. Olyan emberekkel körülvéve, ami nem az én világom. Olyan ruhákban. Felszínes vigyorral képemen! Lassan felemészt és akkor elvesztem önmagam! A francba már, rohadtul elegem van!
És holnap, egész napos próba. Végig néznem kell azt a mocskos rohadt pofáját és az osztálytársaimét is! HÉ BASSZÁTOK MEG ITT VAGYOK MIÉRT NEM FIGYEL RÁM SENKI?!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése