Szerlemes egyperces

Yiruma - If I could see you again

Indulj el egyenesen. Ott, a kereszteződésnél balra. Meg fogod találni.
Köszönöm - mondta a lány és elindult, amerre az idegen mutatta neki. A hűvös szél simogatta az arcát, kissé csípte is. Hiába, ez tél. Összehúzta magán a kabátot, s kezével összefogva ment tovább.
Talán máris ott van? Máris vár reám? - gondolkozott, míg lábai egyre szaporábban s sebesebben hagyták maguk mögött a távolságot és az utat.
Ott, a kereszteződésnél balra... mindjárt ott leszek... jövök szerelmem, csak várj még reám, egy kicsit kérlek!
Szinte már nem is sétált, hanem futott. A menetszél piros foltokat festett csodás arcába, laza kontya megadta magát, a hosszú haj engedett. Játékosan, ezt is arcába fújta az este.
Itt, balra! - befordult, s mintha kettévágták volna pillanatot, gyorsan megtorpant. Senki sem várt rá a koszos üvegű, elhagyatott üzlethelyiség kirakata előtt. Megdöbbenésében azt hitte, nem lát jól. Megdörzsölte a szemét, nem álmodott. Nem várt rá a szerelme. Könnyek gyűltek a csodás szempárba, de ekkor két meleg kéz, eltakarta őket. A lány megérintette őket.
Tudod, hogy sosem hagynálak itt...
A lány kipirosodott arcát apró ráncok barázdálták a mosolyától.
Tudom kedvesem...