2009. augusztus 25.

Királylány vagyok. Egy a sok közül. Egy a sok közül. Egy a sok közül. Nem figyelnek rám.
Szeretett édesanyám fél és mindig szomorú. Beethoven Holdfény-szonátáját játssza és könnyek folynak végig az arcán. Egy idegen ország királynője. Egy idegen gyermek anyja, az én anyám.
Az apám egy zsarnok, gyűlöl engem, gyűlöli az anyám. Vissza akar küldeni minket idegen országunkba. A többi testvérem is gyűlöli őt.
Elmondják neki, elmondják, hogy bosszantsák őt. Idegen országom francia himnuszát énekeltem. Apám, a zsarnok király bezár egy gépbe, mocskos szolgái közé, akiket megunt. A ketrec neve Suttogás, mert a végén az emberekből csak ennyi marad. Suttogás. A csapdába esett lélek segélykiáltásai. Láthatatlan, rosszindulatú, bosszúra, vérre éhes lelkek.
Egy moccanás, egy pislogás, egy sóhajtás - és a fémketrec pengeélei belém vágnak. Egy test, két fogaskerék közé szorulva. Egy lélek elveszve a test foszlányaiban. Apám zárt be ide, hogy megmutassa, hogy bűnhődik az, aki lázad országa ellen. Azt nevelték belém, hogy idegen vagyok. Megértem az apám. Megértem és a halálát kívánom!
Még élek, holott izgek-mozgok. A végső csapás még csak most következik. Most. Most. Most. A gépketrec falai egyre szűkebb helyet hagynak nekem, a fejem két fémtest közé szorul. És szorít és szorít és szorítja a koponyám... egyre erősebben és erősebben... a többi szolga szörnyülködve nézi zsarnok királyuk tettét- a halálraítélt királylányt.
A gépezet összeszorítja a fejem, a koponyám recseg, ropog, félő, hogy eltörik. Darabokra hull, ilyen nyomás alatt. Meghallom édesanyám zongorajátékát és telnek a másodpercek.
3.
Nem sokkal ezelőtt elkezdett ömleni belőlem a vér. Mikor a vonatállomás felé mentünk. Legkedvesebb húgom, a legkisebb királylány, nagyon aggódott értem. A csomagjaink el is tűntek, amíg ápoltuk magam.
2.
Egy csendes kis faluban voltam az idegen országban és dőltek belőlem a szavak. Egy őszülő bácsinak mondtam el, mennyire szeretem a kis falut.
1.
Nagyon félek. Még egy másodperc és meghalok. Nagyon fáj, nagyon félek. Valaki mentsen ki innen! Még nem akarok meghalni, nem akarok meghalni! Félek a haláltól, hát nem értitek? A gyermek, aki fél a sötétben, sötétbe zárjátok? ....
0.
Igen, minden éjszakára...

Nincsenek megjegyzések: