Nem tudom pontosan, mi múlik el és mi marad. Minden vagy semmi... minden és semmi... olyan, mintha agóniára készülnék. Nem tudom... maradt még értelmes gondolatom?...
A cím sem véletlen; muszályból. Néha széttépném a világot, a valót; néha álmaim- miért nem tudom összehangolni őket? A kedvesem ma említette ellentétes érzelmeit. Vajon nem érzem én is ugyanezt?
Miért nem lehetek vele a nap 24 órájában?
Annyi mindent szeretnék mondani és egyszerűen nem megy!...
nincsenek problémáim! Boldog vagyok! Hát nem ezt akartam?
Te jó ég, mi van velem? Mi ez az érzés?... Név nélküli fájdalom... ami tulajdonképp nem is fájdalom, csak valami rossz érzet...
Hát én kész vagyok :|
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése