Őrület

Itt vagyok.
Erős vagyok, úgy hiszem.
Ezt a mesét mondták
Nekem, még mielőtt...
Elfelejtettem.
Ki vagyok, elfelejtettem.
A nevem.

Nem tört össze.
A tükör-üveget csak
Pókok hálózzák be,
Úgy tetszik nekem.
A repedések hálójába
Akadt kósza "bocsáss meg!"-em,
S most haját borzolja
Őrületében,
Azt hiszem. Mást talán
nincs is, mit mondanom.

Utolsó mondatom
Se lesz,
Tépjétek szét
Ezt a papírt, eresszétek
Szabadon sárba ragadt
Macskamancsom.