Gyönyörű videó. Ahányszor csak megnézem, a szívem szakad meg tőle. Csodálatos szöveg, zene és a videó is. Az egyéni mondanivaló pedig a legfélelmetesebb.
Nekem mindig az éhező afrikai gyermekek jutnak eszembe, az őserdőkben élő nomád törzsek, kiirtott esőerdők és a bolygó minden bajával. Régebben gondolkodtam rajta, hogy elmennék önkéntesnek Afrikába. De túl gyáva és erőtlen vagyok ehhez. Marad a gondolkodás, a szívszakítás és a sajnálkozás. De a sajnálkozás még nem segített senkin. Nem lakatott jól senkit. Nem mentett meg törzseket, fákat. A sajnálkozás eddig még semmit sem tett az emberiségért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése